Skip to content

Etikus-e Bayer Zsolt publicisztikája?

by - 2013-02-05

Érkezett hozzánk egy panasz Bayer Zsolt “Ki ne legyen?” című publicisztikájára. Nem tagja a Főszerkesztők Fórumának sem a Magyar Hírlap főszerkesztője, sem más munkatársa, így nem kérhetjük számon rajtuk etikai irányelveink betartását, de a sok reakciót kiváltó írás jó alkalmat kínált arra, hogy elgondolkozzunk azon: hogyan érvényesíthetőek és hogyan ítélhetőek meg etikai szabályok véleménycikkek esetében. Különösen, hogy a Bayer Zsolt írását követő vitában újságíró-etikai szempontok csak elvétve merültek fel.

I.

2013. január 17-én panasszal fordult a Főszerkesztők Fórumához az Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban 2013. Január 5-én megjelent „Ki ne legyen?” című írása ügyében. Álláspontjuk szerint a cikk kijelentései, hangvétele és tartalma alkalmas volt a hazai roma kisebbség megsértésére, kirekesztésére, a velük szemben a társadalomban élő gyűlölet és indulatok fokozására és sérti a Főszerkesztők Fórumának etikai kódexét és kérte, hogy a Főszerkesztők Fóruma adjon ki „etikai-szakmai állásfoglalást” az ügyben.

II.

A Magyar Hírlapnak sem főszerkesztője, sem más munkatársa nem tagja a Főszerkesztők Fórumának, így etikai kódexünk rájuk semmilyen kötelező érvénnyel nem bír. Ez ugyanakkor nem akadálya annak, hogy a panaszolt cikket etikai irányelveink tükrében értékeljük. A cikk durva, differenciálatlan, első látásra is sérti az etikai kódexet néhány pontján, de ez azért nem ennyire egyszerű. Ezért úgy döntöttünk, hogy alaposabban megvizsgáljuk az írást az etikai kódex szabályrendszere szerint és megkíséreljük összefoglalni, hogy mit gondolunk róla – és azon keresztül a publicisztikák etikai követelményeiről.

III.

 A Főszerkesztők Fórumának meggyőződése szerint az újságírói szakma alapértékeinek (úgy is mint alaposság, elfogulatlanság, ellenőrzés és társaik) követése önmagában a legtöbb kérdésben garantálja az etikus eljárást. Ezért nem tartalmaz etikai kódexünk részletes előírásokat egyes specifikus etikai kérdésekre nézve. Ugyanakkor a kiszolgáltatott csoportokra – így köztük az etnikai kisebbségekre (éppen a kiszolgáltatottságból fakadó fokozott érzékenységre való tekintettel) és embereket egyes született vagy szociálisan, kulturálisan meghatározott tulajdonságaik alapján leírható csoportjait minősítő vagy potenciálisan sértő tartalmakra – nézve tartalmaz kitételeket a kódex.

Ilyenek az alábbi pontok:

  • “Az újságírónak szigorúan kerülnie kell az egyes személyeket, embercsoportokat sértő vagy más módon szélsőséges megnyilatkozások közlését.”
  • “Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fiatal vagy bármilyen más okból érzékeny közönség számára nem csupán a könnyen felismerhetően durva vagy szexuális jellegű tartalomrészletek lehetnek kellemetlenek, sokkolóak, hanem olyanok is, amelyek ezeknél nehezebben kategorizálhatók. Ennek megfelelően a fenti szabályok vonatkoznak például az emberek vagy embercsoportok számára sértő, megalázó tartalmakra, az extrém félelemérzetet kiváltó tartalmakra.”
  • „ Az újságíró
  • pontosan, azaz az általa közölt információk valóságtartalmáról meggyőződve;
  • elfogulatlanul, azaz az egyes szereplőket és ügyeket egyenlő mércével mérve;
  • személyes meggyőződését a tényekkel nem összekeverve, a vélemény- és információs műfajokat elkülönítve;
  • méltányosan, azaz az egyes szereplők magánszféráját, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva;
  • bátran, megalkuvástól mentesen, a munkája során felmerülő konfliktusoktól, fenyegetésektől meg nem rettenve;
  • manipulációtól mentesen, azaz az események és folyamatok bemutatásának és nem befolyásolásának céljával;
  • tisztességesen, az információkkal nem üzletelve, a nyilvánosság hatalmával nem visszaélve, az összeférhetetlenségi viszonyokat kerülve;
  • közönsége érdekeit szolgálva, más érdektől nem befolyásoltan, közérthetőségre törekedve végzi munkáját.”

 IV.

A bepanaszolt cikk műfajilag és tartalmilag véleménycikk, publicisztika. Az ilyen műfajú írások megítélése etikailag is, jogszabályilag is különbözik a ténycikkekétől, hiszen az etikai kódex egyes előírásai nem is értelmezhetőek véleménycikkek esetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy véleménycikkekre nézve ne lehetnének etikai követelmények.

A véleménycikkek etikai megítélése ugyanakkor sokkal komplexebb, mint a normatíve vizsgálható ténycikkeké. Egyfelől a média egyik alapfeladata „a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése” és „a társadalom önismeretének elősegítése”(ahogy azt etikai kódexünk már az első bekezdésben rögzíti), és ennek eszköze sokszor a provokatív forma és tartalom, hiszen minden provokatív, ami eltér az általános közgondolkodástól. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a véleménycikkek fogadtatását és megítélését jelentősen befolyásolja az adott társadalmi és kulturális kontextus (a tárgyalt témáról megjelent egyéb anyagok és nyilatkozatok, a megjelenés helye és ideje, a szerző személyét illető előzetes tudásunk, a reakciók által befolyásolt másod- vagy többedkézbőli megismerés). Ez a kontextus egyrészt nem hagyható figyelmen kívül, ugyanakkor nem is tökéletesen méltányos enek alapján alapján másképp megítélni egyes közléseket.

A fentiek miatt is véljük úgy, hogy a véleményműfajok esetében a jogszabályi korlátozásnak, szankcionálásnak rendkívül szűkre szabottak a lehetőségei, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy etikai és önszabályozási szempontból is bármi és minden elfogadható lenne. A véleményműfajoknak tehát nem lehet felmentése egyes etikai kötelmek alól. A szakmai-morális felelősség értelmezhető az ilyen írások esetében is. Rendkívül veszélyes és káros lenne azonban összekeverni a bármilyen provokatív vagy indulatos véleményekkel való egyetértést és az ilyen vélemények szakmai, etikai megítélését, így Bayer Zsolt cikke esetében sem azt vizsgáljuk, hogy egyetértünk-e az általa leírtakkal, hanem hogy vétett-e a szerző és a szerkesztőség alapvető, általunk vallott újságíró-etikai elvek ellen. Ezt nem befolyásolhatja egy publicisztika vagy más véleményközlés esetében az sem, hogy vélhetően vagy mérhetően a társadalom mekkora része ért egyet a kifogásolt gondolatokkal vagy mekkora része háborodik fel rajta. Egy újságírói produktum etikai megítélését sem befolyásolhatja az általa kiváltott vita intenzitása, hiszen sem a pozitív, sem a negatív reakció nem morális iránytű.

 V.

Bayer Zsolt „Ki ne legyen?” című cikke több ponton is sérti a Főszerkesztők Fórumának etikai kódexét. A cikkben a szerző egy erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatban ad hangot felháborodásának, ami eddig önmagában nem kifogásolható. Azonban a cikk a szerző által már tettesekként kezelt gyanúsítottak cigány származásából a cigányságra, mint csoportra nézve teszi a lehető legdurvább minősítéseket. Ezt alig menti, hogy a „cigányság jelentős része” kitételt használja, jelezve, hogy nem minden cigányra gondol, de szavai egyértelműen a cigányságra irányulnak, mint differenciálatlan csoportra.

Részlet a cikkből:

„A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak.”

 

A kiszolgáltatott csoportokra vonatkozó újságíró-etikai előírások közül talán a legfontosabb, hogy nem megengedhető egyéni bűnökért teljes csoportokat kárhoztatni. (Ez a tilalom azonban nem keverendő össze azzal, hogy ne lenne megengedhető egy bűnüggyel kapcsolatban annak társadalmi hátterét taglalni). Az idézett részben közölt gondolatok a szóhasználatot illetően aránytalanul durvák és etikailag kifogásolható az is, hogy a szerző véleményét olyan módon fogalmazza meg, ami azt sugalmazza, hogy azok tények lennének. Amennyiben azonban tényként vizsgálnánk őket, nem állnák ki sem a tényszerű pontosság, sem az ellenőrzöttség – tehát az igazság – próbáját,  hiszen állításai nem igazak. A „jelentős részt” – pontos mennyiségi meghatározás híján – a legmegengedőbb értelmezés szerint az egész egyötödének vagy annál többnek tekintjük és ebben a vonatkozásban egyszerűen nem állnak meg a szerző véleményében sugalmazott tények.

A szóhasználat szélsőséges durvasága etikai szempontból kulcsfontosságú: ez teremti meg ugyanis azt az atmoszférát, amelyben a cikk ugyan egyetlen konkrét pontjában sem szólít fel formailag erőszakra a cigányság „jelentős része” ellen, az egész cikk üzenete mégis ez: az „állat” kifejezés sulykolásával és az állatias viselkedésre vonatkozó kitételek agresszív ismételgetésével kivonja ezt az etnikai csoportot az emberi méltóság legalapvetőbb köréből, mintegy felmentést adva az ellenük irányuló erőszakra, ami igazán a cikk lezáró sorával  válik kimondatlan felszólítássá: „Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”. Ez a társadalom kisebbségi csoportjairól szóló tudósításokra vonatkozó etikai elvek durva megsértése, amit a szerző néhány retorikai -formai eszközzel igyekszik ugyan puhítani, elrejteni, de csak annyira, hogy nyilvánvaló maradjon. A szöveg agresszivitásával egészében és egyes részeiben is nem csak alkalmas a gyűlölet szítására, hanem érezhetően célja is az indulatok felkorbácsolása. Ennek megítélését csak súlyosbítja, hogy a (vélhetően) cigányok által elkövetett bűncselekmények a szerző számára nem először szolgálnak ürügyül a cigánysággal mint csoporttal kapcsolatos indulatainak megfogalmazására.

A cikk további etikai normát sért súlyosan azzal, hogy a tárgyalt bűncselekmény gyanúsítottját tettesként kezeli. Kétségkívül léteznek bűnesetek, amelyben akár tettenérés, akár beismerés, akár a sok szemtanú miatt a gyanúsított bűnösségéhez kevesebb kétség fér, mint általában, az ártatlanság vélelmének kötelmét azonban ebben az esetben különösen aláhúzza, hogy a gyanúsított fiatalkorú, akit – megszegve az újságíró-etikai előírások egyik legfontosabbikát – a szerző teljes nevén megnevez.

VI.

A cikk által kiváltott reakciók miatt fontos rögzíteni, hogy az etikai irányelvek semmilyen értelemben nem jelentenek korlátozást arra nézve, hogy milyen cselekmények, folyamatok, történések, témák, vélt vagy valós problémák tárgyalhatóak a sajtóban. Bármilyen téma lehet publicisztika tárgya, önmagában témaválasztással nem követhető el etikai vétség. Sőt, minél inkább megosztja egy téma a társadalmat, annál kívánatosabb, hogy az legyen véleménycikkek (és ami ennél is fontosabb: ténycikkek) tárgya, így önmagában nem etikai probléma az sem, ha egy cikk provokatív tartalmú és hangvételű, hiszen ezen témák társadalmi szintű kibeszélésének, a megoldás keresésének, a társadalom önismeretének egyik legfontosabb terepe és eszköze a sajtó. Az arányosság, az alapvető emberiesség, az érvelés kötelezettsége, a vélemény alapjául szolgáló tények megalapozottsága alól azonban ez nem ad felmentést és különösen igaz ez a kiszolgáltatott csoportokról szóló közlések esetében. A fokozott körültekintést indokolja ilyen esetekben az is, hogy a technológiai változásokkal ma már egy lapban megjelent közlés nem csak az adott lap közönségének szól: a digitális megosztási technikákkal, a közösségi oldalakkal megszűntek a zárt véleményközösségek, amelyeken belül az egyes nézetek terjednek és az ilyen behatárolt, hasonlóan gondolkodó csoportokon kívülre kerülve már nagyobb, általánosabb érzékenységeket is szem előtt kell tartania a szerzőnek.

Reklámok

From → Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: