Tovább a tartalomra

Aidan White: Etikus újságírás nélkül megszűnik demokrácia

A Twitter és a News of the World ökoszisztémájában, a hanyatló hírgazdaságban és a felemelkedő szenzációhajhász hírmédiában hogyan tudja megőrizni hitelességét egy szerkesztőség, miközben úgy tűnik, egyre többen veszítik el azt? Hogyan lehet összeegyeztetni az alaposságot a gyorsasággal? A Global Editors Network Aidan White-al, az Ethical Journalism Network (EJN) készített interjúját fordításban közöljük. Aidan White április 9-én a Főszerkesztők Fóruma konferenciájának egyik vendége lesz.

Ön szerint melyek a legjobb stratégiák egy modern médiavállalat számára az etikai szabályok betartására?

A hagyományos média és az újságírás világa megváltozott. Ami viszont a régi maradt, az a jó újságírás etikai parancsa. A minőségi újságírás referenciaértékei – a pontosság, a megbízhatóság, a pártatlanság, az emberiesség, a közönség tisztelete – sarkalatos pontok maradtak, és továbbra is ezek teszik hasznossá és hitelessé a tartalmat a szélesebb közönség számára. Bővebben…

Reklámok

Új tagok a Főszerkesztők Fórumában

Nyolc taggal bővült az utóbbi hetekben a Főszerkesztők Fóruma. Új tagjaink Lambert Gábor (Figyelő), Szente-Varga Bálint (Időkép), Kertész Anna (Humana Magazin), Bellai László (Emasa), Kádár-Csoboth Judit (Fidelio), Bogdándy Soma (Vecsés Hírek), Németh Richárd (Borászportál) és Kovács Noémi (Sikeradó).

A Főszerkesztők Fórumához egyébként bármely főszerkesztő vagy ahhoz hasonló munkakörben (főszerkesztő-helyettes, hírigazgató, vezető szerkesztő, felelős szerkesztő – hol hogy hívják) dolgozó kolléga csatlakozhat, aki és akinek a szerkesztősége magára nézve kötelezőnek ismeri el a Főszerkesztők Fórumának etikai kódexét és ennek tényét közli a közönségével. Jelentkezni a weyer (kukac) t-online.hu címen lehet. Várjuk a csatlakozókat! Bővebben…

Külföldiek Magyarországon: újságírói kisokos

A Főszerkesztők Fórumának február 28-i konferenciáján Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság munkatársa beszélt arról a Magyarországon élő külföldiek, a menekültek és a média viszonyáról. Mellbevágó adatokat mutatott be arról, hogy miközben Magyarországon uniós összevetésben nagyon kevés külföldi él, a társadalmi érzékelés szerint rengeteg a külföldi és – szintén uniós összevetésben – rendkívül nagy az idegenellenesség. Ez azonban – idegenek hiányában – sokkal inkább félelmekre, képzetekre, semmint tényekre alapul. Mivel a média felelőssége az ilyen képzetek alakításában rendkívül nagy, a Helsinki Bizottság útmutatót készített újságírók számára a témáról szóló beszámolókhoz, amely összefoglalja a terület tényeit és felhívja a figyelmet például arra, hogy az újságírók öntudatlanul, megszokásból is negatív agy legalábbis drámai felhangú szavakat, igéket – “özönlik, “áradat”, “zúdul” – használnak, amikor menekültekről van szó, amely hozzájárulhat a fenti tévképzetek kialakulásához illetve fennmaradásához. Itt érhető el a mindössze füzetnyi vastagságú hasznos segédanyag.

Branded content, advertorial: etikai csapda vagy mentőötlet?

by

A kicsit eufemesztikusan “branded content”-nek nevezett tartalom-forma mintha elkezdte volna elmosni a szerkesztőségi tartalom és a hirdetés között fennálló évszázados, sziklaszilárdnak tűnő határt. A válság, a hirdetési bevételek csökkenése közepette növekvő iparági kompromisszumkészség az egyik legérdekesebb és egyben legkockázatosabb trend napjainkban az etikus újságírásra nézve. A fő kérdés, hogy miközben a hirdető nyilvánvalóan azért fizet ezekben a formákban prémiumot, hogy hirdetése minél inkább a tartalom részének látszódjon, fenntartható-e a főszabály, hogy a hirdetésen mindig látszania kell annak ténynek, hogy hirdetésről van szó. Erről is fog szólni a Főszerkesztők Fórumának következő mini-konferenciája április elején, addig pedig gyakran fogunk erről a témáról írni blogunkon. Ma először a Washington Post gyakorlatáról szóló cikket szemlézünk. Bővebben…

Kerekasztal az etnikai témák feldolgozásáról : van hová fejlődni

A hátrányos helyzetű csoportokat a média rendszerint sztereotip, előítéletes környezetben ábrázolta, kirívó esetek azonban ritkán fordultak elő – értékelte a CivilMédia elmúlt egy éves működését Bodrogi Bea csütörtökön, a Független Médiaközpont, a Főszerkesztők Fóruma, és a Goethe Intézet legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. A Hogyan írjunk etnikai és vallási témákról? című fórum első etapjában elhangzott: a CivilMédia négy esetben indított médiahatósági eljárást tavaly. Ezek mindegyikében hangsúlyos szerepet kapott a bulvár, a szakmaiságot pedig hátrány érte. A vágóképek, a zenei aláfestések szintén az előítéleteket erősíthették – fogalmazott az ügyvéd, megjegyezve, hogy a médiahatóság mindegyik ügyet elutasította. Bővebben…

Nemzetközi példák: látványszerkesztéssel a hitelességért

by

Az átláthatóság a hitelesség egyik kulcsa és az utóbbi években (például a News of The World-botrány nyomán, amelyet több követett) Nagy-Britanniában, de Európa-szerte is megroggyant a sajtó hitele, és érthető módon egyre többen kíváncsiak arra, hogyan készülnek az általuk fogyasztott hírek. A közösségi média, a web 2.0 és a mobil alkalmazások korában számtalan lehetőség nyílik arra, hogy a közönség bepillantson a szerkesztőségek kulisszái mögé. Ezért is időszerű az a kutatás, amely a nyílt újságírás különféle stratégiáit tanulmányozza 11 európai és 2 arab országban.  Bővebben…

Konferencia-meghívó: Etnikai és vallási témák a hírekben

 Nemzetközi műhelyfoglalkozás és kerekasztal-beszélgetés a Goethe Intézetben

 Időpont: 2013. február 28. (csütörtök) 15:00-19:30

Helyszín: Goethe Intézet, 1092 Budapest, Ráday u 58. (1. emeleti konferencia-terem)

 

A Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma tisztelettel meghívja Önt a „Újságírás és etikai normák” című sorozatának következő közös rendezvényére, melyre 2013. február 28-án 15 órától a Goethe Intézetben kerül sor. 

A rendezvény programja Bővebben…