Jogszabályi megoldást javasol a Főszerkesztők Fóruma a média átláthatóságáért
Az elmúlt időszakban a médiapiacot is megrázta a VS.hu nyilvánosságra került támogatásainak sora és a szerkesztőségi tagok tömeges felmondása. A napvilágra került információk rámutatnak a médiapiac évek óta romló átláthatóságának problémájára és a piac torzulásaira, amely minden szereplőnek rossz: az újságíróknak, dolgozzanak bár ilyen forrásokból részesülő vagy nem részesülő orgánumoknál és – legfőképpen – a közönségnek is. A gyakran a szerkesztőségek számára sem ismert médiatulajdonosok és az állami bevételek átláthatatlansága olyan kiszámíthatatlansági tényező, amely folyamatos etikai kockázatot jelent.
Ezért a Főszerkesztők Fóruma azt javasolja, hogy az Országgyűlés alkosson jogszabályt a médiatulajdonlás és a médiatermékek állami bevételeinek átláthatóságáról.
Mindez két eszközzel érhető el:
– a médiatermékek tulajdonosai (az úgynevezett végső haszonhúzó tekintetében) legyenek nyilvánosak. Tulajdonosaik kilétét a médiatermékek tudassák fogyasztóikkal és tájékoztassák őket minden alkalommal, amikor ebben változás áll be. Mintaként például a tőzsdei bejelentési kötelezettség szabályai szolgálhatnak, ahol elegendő 5% feletti tulajdonosi részesedés felett tájékoztatni a nyilvánosságot.
– Jogszabály kötelezze a médiatermékeket, hogy évente nyilvánosan számoljanak be az államtól (nem a kormánytól, hanem minden állami intézménytől, beleértve az önkormányzatokat, az állami vállalatokat, a költségvetési alrendszereket) származó bevételeikről. Egyes médiumok ezt ma önkéntesen megteszik, ugyanakkor nem várható az önkéntes vállalás széles körű növekedése. Az államtól származó bevételek nyilvánossága hozzájárulna a piaci transzparenciához és csökkentené a sajtóban dolgozók kiszolgáltatottságát.
Fenti megoldások csökkentenék az újságírók és médiacégek kiszolgáltatottságát, növelnék a közönség médiatudatosságát és általában is növelnék a transzparenciát az állam és a média viszonyában.
Korrektor néven indul el az új média-önszabályozási rendszer, amelynek célja, hogy a csatlakozó szervezetek betartsák az etikus újságírás szabályait és azokért a nyilvánosság előtt feleljenek. A Főszerkesztők Fóruma kezdeményezésére létrejött Korrektor mögött széleskörű szakmai összefogás áll, így többek között a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is az alapítók közé tartozik. Az etikai kódex 2012-es elfogadása után ez a következő nagy lépés a minőségi sajtó felelős, transzparens és számonkérhető működése felé.
Az alapító szervezetek összefogásával új szintre lép az önszabályozás és a média számonkérhetősége. A korrektor.hu oldalon keresztül bárki jelezheti, ha egy sajtóközlés szerinte megsértette az etikai kódexet és a szervezet ezt kivizsgálja. Ez a jogi útnál nem csak gyorsabb és olcsóbb megoldás, de sok olyan vélt sérelem is orvosolható ezen a csatornán, amely nem jogi természetű. A vitás kérdések eldöntésére eseti háromfős szakmai döntőbizottság áll fel, amelynek döntéseit a csatlakozó szerkesztőségek magukra nézve kötelezőnek fogadják el.
A nemzetközi konferencia keretében bejelentett korrektor.hu indulásától, az alapítók a nemzetközi tapasztalatok alapján azt remélik, hogy a média önszabályozási mechanizmusainak megerősítésével
- nő a társadalom bizalma a sajtó iránt;
- nő az alternatív vitarendezési csatornák szerepe, ezáltal csökken a peres ügyek száma;
- etikusabbá válik az újságírás;
- erősödik a kapcsolat a sajtó és közönsége között, nő a fogyasztói tudatosság és a minőségi elvárás;
- a panaszügyek tanulságai beépülnek a sajtó, a jogalkalmazás és a jogalkotás mindennapjaiba;
- az etikai szempontok, a helyes és helytelen módszerek a sajtóval kapcsolatos szakmai viták mindennapjainak részévé válnak és erősítik a sajtó szabadságát és minőségét
Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke a bejelentés kapcsán kiemelte, hogy egy hosszú évek óta tartó folyamat talán legfontosabb lépéséről van szó. „Amikor 2008-ban elkezdtünk az önszabályozás bevezetésén gondolkodni, sokan azonnali eredményeket vártak tőle. Én úgy gondolom, hogy tartós változást csak évtizedes léptékben lehet elérni, de minél később állunk neki, annál később kezdődik el az az évtized. A Főszerkesztők Fórumának 2012-es megalakítása valójában most nyeri el az értelmét. Nagyon fontosnak tartom, hogy az önszabályozás széles szakmai koalíción alapuljon. A Főszerkesztők Fóruma formailag talán el tudta volna korábban is indítani az önszabályozást, de megérte rászánni az időt, hogy végigbeszéljük a terveinket olyan fontos más szervezetekkel, mint az MLE, az MTE vagy az ÖRT. Változást csak együtt tudunk elérni és ahhoz az szerkesztők, az újságírók, a kiadók, a hirdetők és minden érdekelt együttműködése kell”.
Kovács Tibor –, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke úgy gondolja, „Az önszabályozás támogatásával olyan közös ügy mellé állt az MLE, amely a magyar médiaiparág független és felelős működését egyaránt elősegíti. A rendszer elindítása által a kiadói társadalom és a szakmai szervezetek korábbi együttműködésének számtalan gyümölcse érik be. A sajtószakmán belüli etikai fegyelem úgy nő, hogy a sajtó szabadsága eközben nem csorbul. A Korrektor, így az önszabályozás igazi nyertese azonban a társadalom, hiszen az értékek megfogalmazásával, a szabályok felállításával és betartatásával a társadalom minden egyes tagja védetté válik. A Korrektor rendszere érdemben járul hozzá a demokrácia garanciájához, a szabad, ugyanakkor felelős és etikus sajtóhoz.”
“Az MTE közel másfél évtizede képviseli az önszabályozás eszméjét és vesz részt a gyakorlat formálásában, ezért fontos számunkra, hogy az iparág minél szélesebb körben összefogjon, és meggyőzze az olvasókat arról, hogy érdemes bekapcsolódniuk a média jobbá tételének folyamatába.” – mondta Dunai András, az MTE elnöke.
Az alapító szervezeteken túl együttműködés indult az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) és a Média Önszabályzó Testülettel (MÖT) is – utóbbinak tagjai a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Magyar Újságírók Közössége (MÚK), a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ), a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ) és a Sajtószakszervezet mellett, a határon túli magyar sajtóegyesületek közül a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) is. Az együttműködés lényege, hogy a felek konzultálnak olyan ügyek esetében, ahol mindkét oldalon van érintett tag.
A projekt az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósult meg.
A Főszerkesztők Fóruma határozottan kiáll amellett, hogy se állami szervezetek, sem más közéleti szereplők ne korlátozzák a szerkesztőségek munkáját
A Főszerkesztők Fóruma sajnálattal értesült róla, hogy a miniszterelnök május 29-i évértékelő beszédére egyes sajtótermékek munkatársai helyhiányra hivatkozva nem regisztrálhattak, ami megakadályozza, hogy érdemben számolhassanak be az eseményről.
http://index.hu/…/a_klubradiot_es_a_nepszavat_se_engedik_b…/
Meggyőződésünk, hogy a vezető politikusok értékelő beszédei olyan fontos, a hazai közéletben nagy érdeklődésre számot tartó események, amelyről semmilyen beszámolni kívánó közéleti sajtótermék képviselőjét nem lehet kizárni, hiszen kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy az ott elhangzottak minél szélesebb nyilvánossághoz jussanak el. A Főszerkesztők Fóruma határozottan kiáll amellett, hogy ehhez hasonló adminisztratív eszközökkel se állami szervezetek, sem más közéleti szereplők ne korlátozzák semmilyen szerkesztőség munkáját.
A Főszerkesztők Fóruma 2015. április 22-én tartotta tavaszi közgyűlését Győrben.
A közgyűlés első témája a panaszeljárás volt. Weyer Balázs a jelenleg alacsony ügyszámmal és kevés ismertséggel működő csatornák helyett egy valóban működő, átlátható, olcsó, gyors és hatékony megoldást vázolt fel, amely a bírósági eljárás alternatíváját jelentené. Beszélt arról, hogy a főszerkesztők egyszemélyben nem tudnak jelentős változást elérni, a kiadók támogatása kulcsfontosságú. Ezért is tartotta lényegesnek elsőként az MLE-vel és az MTE-vel egyeztetni a koncepciót. A többi érdekvédelmi és szakmai szervezet ehhez a közösen már kialakított koncepcióhoz csatlakozhat. A tárgyalások az MLE-vel és az MTE-vel jól állnak, megállapodás közeli fázisba érkeztek. A következő lépés a kódex és az eljárási rend végső egyeztetett elfogadása és a részletszabályok kidolgozása, majd a közös meghirdetés. A tagság jelenlévő képviselőit felkérte arra, hogy kezdjenek egyeztetéseket a kiadóval arról, hogy milyen hirdetési felületeket tudnak a panaszeljárás népszerűsítésére rendelkezésre bocsátani. További kérés a tagság felé, hogy delegáljanak szakértőket (lehetőleg különböző területekről: fotós, külpolitikai szakértő, jogász stb.) a panaszok elbírálása során eljáró bizottsági tagok sorába. A tervezett indulás: szeptember.
Ismertette, hogy a szervezet képviseletében a Bírói Tanács meghívására oktatást tartott bírók részére. Itt az elvárható szakmai gondosság fogalmát ültette át a gyakorlatba, illetve ismertette a panasztétel tervezett eljársárendjét. A bírók pozitívan fogadták a kezdeményezést, amelytől az ügyek számának csökkenését remélik.
A közgyűlés házigazdája, a Kisalföld főszerkesztője, Nyerges Csaba előadása következett. A vidéki sajtó előnyeiről szóló prezentációban kiemelte a saját terjesztőhálózat előnyeit, a napi kapcsolatot az olvasóval. Megközelítésükben nem csupán az a fontos, hogy egy-egy problémát bemutatva felhívják a figyelmet egy témára, hanem megoldásközpontúan, aktívan részt is vállalnak helyi kezdeményezésekben. Olvasók és partnerek együttműködésében építettek fel egy autistaotthont, építették újjá egy árvízkárosult család házát, segítségükkel sikerült minden mentőautóba GPS-készüléket helyezni.
Branded contentről, native contentről Szigeti Péter tartott gondolatébresztő beszélgetést. A tartalompartnerség 5 fokozatát különböztette meg, annak függvényében, hogy a szerkesztőség milyen mértékben felelős a tartalom előállításáért. A szerkesztőség kezdeményezésére létrejött tartalomtól egészen odáig, hogy csupán vétójoggal rendelkezik a tartalom felett és a szponzor a tartalom szállítója. A Főszerkesztők Fóruma hamarosan ajánlást készít, amelynek alapja, hogy az egyes tartalomtípusok egyértelműen beazonosíthatóak legyenek, az olvasók tudják, hogy épp milyen tartalmat fogyasztanak. Az alábbi kérdések merültek fel: Elég-e a tipográfiai típusú elkülönítés? Lehet –e standardizálni az egyes megjelenés-típusokat? Mennyire lehet, kell elkülőníteni azokat az újságírókat, akik csak ilyen típusú taralmakat állítanak elő? A tartalom mekkora részét adhatják az ilyen típusú tartalmak? A tagság aktív vitát folytatott a gyakorlati megvalósításról, több tagnál létezik erre vonatkozó kézikönyv, amelyet átküldenek az ajánlás elkészítéséhez. Mivel nagy volt az érdeklődés a téma iránt, az ajánlás megalkotása előtt újabb beszélgetést szervezünk a témában.
Weyer Balázs a drónok szabályozásáról beszélt, az alábbi fontos kérdéseket vetette fel a sajtó szempontjából:
– Jogosítványhoz kötik-e és ha igen, mennyire egyszerű azt megszerezni
– Engedélyköteles vagy regisztráció köteles-e minden egyes modell
– Kell-e majd kötelező biztosítás és ha igen, mennyibe fog kerülni
– Esetleges területi korlátozások
– Privacy szabályok
– Lesznek-e speciális (kedvezőbb) szabályok a sajtócélú drónhasználatra?
A tagság előnyösnek tartotta a részvételt a következő hónapok ezzel kapcsolatos szakmai anyagainak véleményezésében. A Főszerkesztők Fóruma a Capa Központtal, a Goethe Intézettel és a Független Médiaközponttal drón workshopot tervez június 9-re. Ennek részletiről hamarosan tájékoztatja a tagságot.
György Bence az MLE-vel közösen tervezett kiadói és szakmai díjakról beszélt. A kiadói díjak az MLE kezdeményezésére kerülnek kidolgozásra, a szakmai díjak megalkotója a Főszerkesztők Fóruma. A zsűrizés, elbírálás és nevezés feltételein most dolgozik a két szervezet. A Főszerkesztők Fóruma a Minőségi Újságírásért-díj felélesztését javasolja, a név használata még nem biztos, de tartalmában hasonló díjat tervez osztani. A tagság támogatta, hogy pénzdíj is járjon az elismerés mellé, szponzorként üzleti vagy külföldi kulturális intézetek merültek fel. Ezen kívül etikai/ fair paly díj, közösségi (CSR) díj és innovációs díj vannak tervben. A díjátadásra ideális esemény az INMA budapesti konferenciája lenne, okt. 18-20.
Végül bemutatkozási lehetőséget biztosítottunk új tagjainknak a közgyűlés keretében. Lebhardt Olivér a vs.hu főszerkesztője, Nimmerfroh Ferenc az Új Dunántúli Napló felelős szerkesztője és Pocsaji Richárd a Békés Megyei Hírlap felelős szerkesztője mutatták be szerkesztőségüket és beszélgettek arról, hogy mit várnak a tagságtól.
Egy évvel ezelőtti konferenciánkon Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság munkatársa beszélt a menekültek és a média viszonyáról Magyarországon. A téma 2015-ben nagyon aktuálissá vált, így most közzétesszük a konferencián bemutatott újságírói kisokos frissített változatát. A kiadvány tisztázza a migrációval kapcsolatos alapfogalmakat, a kisokos utolsó fejezete pedig a Magyarországon élő külföldiekkel kapcsolatos tévhiteket veszi sorra és cáfolja meg adatokkal. Igaz lenne, hogy országunkat menekültáradat sújtja, vagy hogy nálunk a legtöbb bevándorló kínai, hogy a külföldiek körében nagyobb arányú volna a bűnözés? Ezek közül egyik állítás sem igaz, és ez mindenki számra világos lesz, aki elolvassa a kiadványt.
Egy másik tanulmányból pedig az derül ki, hogy a média a migrációt válságjelenségként, a migránst személytelen problémaként, statisztikai adatként mutatja be. Sajnálatos módon fel sem merül a bevándorlóban rejlő társadalmi, gazdasági, vagy kulturális lehetőség. A hazai média ahelyett, hogy informálná a közönséget a migráció és migránsok valós természetéről, a történetek leegyszerűsítésével, a megszokásból is negatív, drámai felhangú szavak használatával járul hozzá a társadalom tájékozatlanságának és idegenellenességének fennmaradásához A Helsinki Bizottság médiakutatása itt érhető el. Különösen figyelmetekbe ajánljuk a tanulmány végén található, 10 pontba gyűjtött ajánlást a felelős migránskép alakításához.
Szalai Bálint, az Index újságírója kapta a legjobb oknyomozó újságírónak járó elismerést, a Göbölyös József emlékére alapított Soma-díjat. A magyar állampolgárság-szerzés ukrajnai visszaéléseire rávilágító díjazott cikkei:
Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot
Ma is jönnek a hamisított magyarok
Lőke András, a Soma Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy bár a pályázatok száma alacsonyabb volt, mint a korábbi években, nagyon magas minőségű írások érkeztek. A 12 pályázatból 6-ot díjra érdemesnek találtak. A zsűri kiemelte Dezső András munkáját is. Az újságíró, Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ügynökmúltját feltáró cikkével nem pályázhatott a díjra, mert már elmúlt 37 éves. A Soma Alapítvány most bejelentette, hogy eltörlik a 37 éves korhatárt, jövőre már kortól függetlenül mindenki pályázhat.
A Soma-díjat Gőbölyös József (Soma) oknyomozó újságíró halála után alapították 2001-ben, és minden évben január 11-én, Soma születésnapján adják át a legjobb magyar tényfeltáró cikk szerzőjének. Az egymillió forint pénzjutalommal járó díjat három tagú zsűri konszenzuos véleménye alapján ítélik oda.
Tegnap a modern kor legnagyobb újságírókat ért támadása történt. A terrorcselekményt semmi nem indokolhatja! Arra biztatunk minden újságírót és sajtószabadság iránt elkötelezett embert, hogy vegyen részt a megemlékezésen. https://www.facebook.com/events/1590713057818981/?ref_newsfeed_story_type=regular
Egyesületünk, az előző vezetőség mandátumának lejártával, új elnökséget választott. A szervezet elnöke ismét Weyer Balázs lett, az elnökségi tagok Balogh Ákos Gergely (Mandiner), György Bence (TV2), Murányi Marcell (Népszabadság), Nyerges Csaba (Kisalföld), Szigeti Péter (Kreatív) és Török Diána (Médiapiac). Az elnökség mandátuma két évre szól.
A Magyar Reklámszövetség állásfoglalásához és egyben közös tiltakozásra szóló felhívásához rengeteg szakmai szervezet és szerkesztőség csatlakozott. A Főszerkesztők Fóruma is egyetért az aggodalmakkal, amennyiben azok a minőségi sajtó lehetőségeit szűkítik.
Ezzel kapcsolatos álláspontunkat már tavaly, a reklámadó tervének első verziójával kapcsolatban megfogalmaztuk, “Mi köze a reklámadónak a sajtóetikához” című írásunkban. Most megismételjük:
Az Origo főszerkesztőjének távozása az utóbbi napokban rendkívül heves vitát váltott ki a sajtó, a médiatulajdonosok és a politika viszonyát illetően. Sajnos az ügy nagyon sok döntő részlete nem került egyelőre nyilvánosságra. Rendkívül fontosnak tartjuk e vita szempontjából, hogy minél világosabban láthassunk az ügyben, mert nagy a tét és sok a szakma, a közönség és a politika vesztenivalója is.
Azonban az eddig ismert információk is aggodalomra adnak okot, bármilyen motiváció is állt Sáling Gergő eltávolítása mögött.
Az üzleti vagy politikai nyomásgyakorlás nagyon sokféle formát képes ölteni, és természeténél fogva a legritkább esetben a nyomásgyakorlásban érdekelt és az újságíró között közvetlenül zajlik. A szerkesztőkhöz leggyakrabban már a kiadón keresztül és gyakran már oda is közvetítőkön át, nem ritkán hirdetői, reklámügynökségi vagy üzleti közvetítéssel érkezik. Az ilyen nyomásgyakorlás pedig nem csak aggasztó, hanem törvénysértő is.
A sokat – és sokszor túlzóan – kritizált médiatörvény egyik ritkán emlegetett, de nagyon fontos paragrafusa ugyanis így szól: „Nem alkalmazható a munkajogi jogszabályokban meghatározott, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő joghátrány a médiatartalom-szolgáltató munkavállalójával, illetve vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személlyel szemben amiatt, mert megtagadta a szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását.”
Ez a bekezdés nem más, mint a szakmán kívüli szempontokra alapuló, illegitim befolyásolás, a szerkesztőségek kényszerítésének tilalma, arra nézve, hogy olyasmit tegyenek amellyel szakmailag nem tudnak azonosulni. Nem kell mást tenni, mint érvényt szerezni a törvénynek.